Petőfis pedagógusok publikációja a Pedagógiai LaPOK 7. őszi számában
Kedves Olvasó!
Örömmel tájékoztatom Önöket, hogy megjelent és olvasható az Oktatási Hivatal honlapján a Budapesti Pedagógiai Oktatási Központjának információs és szakmai kiadványa a Pedagógiai LaPOK 7. őszi száma, melynek egyik kiemelt témája az inkluzív nevelés.
A Gödöllői Petőfi Sándor Általános Iskola az Oktatási Hivatal Bázisintézményeként 2. ciklusát (2023-2026) kezdte meg a 2023/2024. tanévben. Nagyon büszkék vagyunk erre a címre, hiszen e rang elnyerésére olyan iskolák jelentkezhettek, amelyek többek között magas presztízsű hagyományokkal, más intézmények számára is példaértékű befogadó, gyermekközpontú pedagógiai gyakorlattal, szakmai módszertani, szervezeti kultúrával és innovációval rendelkeznek, és ezt publikálni, valamint jógyakorlat formájában szakmai szolgáltatásként megosztani képesek.
Országosan 361 pályázat érkezett az Oktatási Hivatal Bázisintézménye cím elnyerésére. A Budapesti Pedagógiai Oktatási Központ 47 intézménye nyerte el ezt a címet a 2023-2026-ig tartó időszakra, köztük 7 általános iskola a köznevelési intézmények közül. Nagyon megtisztelő a Gödöllői Petőfi Sándor Általános Iskola nevelőtestületének, hogy e cím boldog tulajdonosai lehetünk. Köszönet illeti Almási Dorina bázisintézményi koordinátort, aki proaktív gondolkodásmódjával, pozitív hozzáállásával mozgatórugója a bázisintézményi jógyakorlatok megosztásának.
Az inkluzív nevelés meghatározó, elhivatott innovátora a Gödöllői Petőfi Sándor Általános Iskola pedagógusa, Kiss László. Nevelőtestületünk elszánt, hagyományőrző- és újító pedagógusa, mesterpedagógus, szaktanácsadó, tanító, népzenetanár. Népzenei gyűjtései, megjelent monográfiái mellett növendékei közül sokan szakmai sikereket értek el. Számos iskolamegújító kísérletben vett részt, pedagógia munkájáról cikkek jelentek meg.
Az inkluzív nevelés oszlopos tagja Bakos Erika,nevelőtestületünk aktív, tettre kész és lelkes pedagógusa, tanító, német nemzetiségi tanító, dráma-és néptánc pedagógus, valamint közoktatási vezető. Az inkluzív nevelés odaadó, tudatos támogatója, tudásával, lojális, elfogadó magatartásával iskolánk nevelőtestületének meghatározó alakja.
A művészet eszközeivel való inkluzív nevelés lelkes híve Balatoni Imre pedagógus, drámapedagógus és népzenetanár. Igazi művészpedagógus, zenész, dalszövegíró, a lantművészet mestere, a XVI-XVII. századi magyar autentikus zene rajongója és előadó művésze.
Nagy megtiszteltetés a Gödöllői Petőfi Sándor Általános Iskola számára, hogy az ő írásaikat olvashatjuk többek között a Pedagógiai LaPOK 7. őszi számában. Íme a publikáció Kiss László és Balatoni Imre tollából:
A jóból sosem elég, avagy az inkluzív nevelés sikeres alkalmazásának kulcsai
„Jóból lesz jobb, jót jobbá kell tenni, végül a jobból a legjobbat kihozni.” (Pat Parelli)
Több mint három évtizedes, gyerekek között eltöltött nevelő-oktató munka, valamint számos iskolakísérlet, különböző iskolatípusok és betöltött iskolai szerepkör (tanító, napközis nevelő, munkaközösség-vezető, igazgató) alapján bizonyos törvényszerűségeket vettem észre, amelyekre a szakirodalmak tanulmányozása, neveléssel-oktatással kapcsolatos konferenciák, képzések látogatása, pedagógus kollégákkal történt sok-sok beszélgetés még jobban felhívta a figyelmemet. E rövid írás ezeket a törvényszerűségeket, észrevételeket, a nevelés-oktatás területén való gyakorlati alkalmazását szeretné bemutatni.
Intézményünk, a Gödöllői Petőfi Sándor Általános Iskola befogadó intézmény, hatodik éve foglalkozunk HH, HHH, SNI és BTMN tanulók együttnevelésével. Az eltelt időszak alatt sikeresen alkalmaztuk a gyermekek együttnevelésében a korábban már kidolgozott, tehetséggondozó jógyakorlatainkat a csoportok adottságaira formálva. A gyerekekkel közös tevékenységünk kedvező fogadtatásban és támogatásban részesült, mind az intézmény vezetősége, mind a szülők, gyerekek részéről, illetve az idelátogató, a foglalkozásokon résztvevő pedagógusok részéről.
Az inkluzív nevelés sikeres alkalmazásával célunk a játékos tanórai, és a részben irányított, tanórán kívüli tevékenykedtetés közben lehetőség szerint minden gyermekben megtalálni azt, amiben ki tudja bontakoztatni magát, és sikerélménnyel gyarapodik.
A számtalan képzésen, itt-ott ellesett, kisebb-nagyobb eredményességgel működő, tűzoltásszerű gyakorlatok helyett olyan több évtized tapasztalata alapján működő hatékony módszert szeretnénk ajánlani, amely segíthet az említett tanulók esetében is a sikeres, hatékony nevelő-oktató folyamatok kialakításában.
Változás
Akárcsak a természet, a társadalmunk, az iskola, az iskola felhasználók (gyerekek, pedagógusok) világa is folyamatosan változik. Pályakezdőként a harminc évvel ezelőtti békásmegyeri lakótelepi osztályban a gyerekek 8%-ánál volt valamilyen észlelhető probléma, amit ma BTMN jelzővel illetünk, a jelenlegi 3. évfolyamos osztályunkban ez az arány 42%, tehát kimutatható és tapasztalható e téren a valamilyen problémával küzdő gyerekek arányának növekedése.
Milyen módon tudjuk ezeket a gyerekeket kezelni, elfogadni?
Ebben segíthet az inkluzív pedagógia, amelyet a könnyebb megvalósítása érdekében a következő tényezőkre bontottunk:
Hozzáállás: A pedagógusok részéről alapvető a pozitív empatikus hozzáállás az inkluzív pedagógiában. Ne csak a még egy papíros gyereket lássuk az osztályunkban, hanem a gyermekben rejlő lehetőséget. Fontos a gyerekek és a pedagógushivatás szeretete. A bizalom megléte.
Tudás: A pozitív hozzáállás elvezet a tudáshoz, szakirodalomhoz, internetes anyagokhoz, jógyakorlatokhoz, lehetőségek felismeréséhez, jól működő nevelő-oktató központokhoz, iskolákhoz, szakszolgálathoz, pedagógus kollégákhoz, fejlesztő pedagógushoz…
Eszközök: A tudás révén ismereteket kapunk arról, hogy milyen eszközöket használjuk a gyerekek fejlődése érdekében.
Technikák: Az eszközök használatát megfelelő technikákkal, helyesen sajátítsuk el.
Idő: Szánjunk időt a tartalmas együttlétre.
Kreativitás, képzelőerő: Az előző lépések alapján kiderül, hogy ki miben jó, és az is, hogyan tudjuk a tanulót még jobban támogatni. Fontos az önálló ötletek, lépések bátorítása, megvalósítása. Iskolánkban az inkluzív pedagógia felsorolt tényezőit sikeresen alkalmaztuk szakmai együttműködéssel az alábbi két területen:
- Zsonglőr alapú mozgásos játékok
- „Játsszuk újra a történelmet!” komplex foglalkozások
Zsonglőr alapú mozgásos játékok – Bakos Erika, Kiss László tanítók
Az osztályba járó tanulók egymással való agresszív viselkedésének elkerülésére olyan mozgásformákat kerestünk, amellyel a gyerekek levezethetik fölös energiáikat, így nem tesznek kárt egymásban és egyúttal a fejlődésüket is szolgálja. Így esett a választásunk a dr. Gyarmathy Éva által javasolt zsonglőrözésre, amelyet kiegészítettünk az iskolában rendelkezésünkre álló ugrókötelekkel, hullahopp karikákkal, labdákkal, babzsákokkal.
Kikkel kezdtünk?
- nehezen kezelhető tanulókkal
- tanulási nehézségekkel küzdőkkel
- hátrányos helyzetben lévő tanulókkal
- állandó magatartási problémákat, dühkitörést vagy szorongást mutató tanulókkal
Mit adott nekünk a zsonglőrözés:
- összerendezi az észlelést és a mozgást, segít a két agyfélteke harmonizációjában
- javítja a figyelmet, koncentrációs képességet
- segít a beilleszkedési zavarokon, segíti a monotóniatűrést
- pontosítja a kis és nagy motorikus mozgást, javítja a láb-kéz, kéz-kéz koordinációt
- a periférikus látás erősítésével segít az olvasásban
- sikerélményt ad
Hova tudtunk eljutni együtt?
- a gyerekek megtanultak együtt mozogni
- figyelni egymásra a feladatok során, türelmesen várni
- segítséget kérni és adni
- előadást létrehozni, önálló ötleteiket kipróbálni, megvalósítani
- önfeledten játszani és komolyan dolgozni egyszerre, sikerélményt szerezni
„Játsszuk újra a történelmet!” komplex foglalkozások – Balatoni Imre tanító
A történelmi újrajátszás („re-enactment” – újrajátszás vagy „living history” – élő történelem) manapság igen népszerű ismeretterjesztő, oktatási és szórakoztató tevékenység élő szereplőkkel, valóságos, a korszakra jellemző ruházattal és eszközökkel. Az iskolai foglalkozásokon megjelenő életmód-rekonstrukcióban a korszak egy-egy kiválasztott, valós karaktere, helyszíne jelenik meg. Általában hétköznapi eseményeket, gasztronómiát, kézművességet, vagy egyéb tevékenységeket (zene, tánc, játékok), akár hitéletet is bemutathatunk. Repertoáromban szerepelt Egyszer volt, hol nem volt…múlt idéző korhű tárgyakkal, valamint Ritmusfejlesztés kobozzal, dobbal című foglalkozás és Tényleg ilyet viseltek régen? – játékos történelem óra is. A történelmi újrajátszás során nagy a felelősség a tanítókon, hiszen fontos, hogy hiteles képet adjon a gyereknek, akik az adott látvány, és az átélt élmények alapján alakítanak ki magukban képet egy-egy történelmi korról, annak eseményeiről,életmódjáról. A komplexitás és a valódi, átélt élmény lehetővé teszi, hogy az órák kapcsolódjanak az irodalom, történelem, ének-zene, a vizuális kultúra, a drámajáték és a technika tárgyakhoz is. De például a hetedikes természettudomány órán a napórákkal foglalkoztunk, sőt készítettünk is ilyet, tehát a foglalkozás egyes részei külön-külön is működhetnek, szabadon variálhatóak igény és tananyag szerint. Ezeken a komplex foglalkozásokon a következő területek fejlesztése valósul meg: együttműködő készség, egymás elfogadása, szabálykövetés, egymásra figyelés, szabálytartás-szabálykövetés, kudarctűrés, keresztcsatornák fejlesztése.
A több éves tapasztalatok alapján elmondhatjuk, hogy mind két foglalkozástípus kiváló közösségformáló, együttműködésre nevelő lehetőség, a lassabb ütemben fejlődő, BTMN és SNI, valamint a képességdeficittel induló gyerekek számára is a hatékonyabb felzárkóztatást és beilleszkedést biztosít. Kívánom minden pedagógus kollégámnak, hogy éljen a változásban, a jövőben és a gyerekekben rejlő lehetőségekkel.
Végezetül, egy pedagógusoknak tartott foglalkozás után Urbán Erika vezető szaktanácsadótól érkezett visszajelzéssel, reflexióval zárom e sorokat.
„Gondolataim a szakmacsoportunknak bemutatott foglalkozásról:
Lehet, hogy hihetetlenül hangzik, de ekkora tömeget (78 gyermek 1-7 évfolyamig) úgy megmozgatni, hogy abban hatékony tevékenység folyjon a tanulók aktív részvételével és folyamatos motivációjával, úgy érzem, nem átlagos pedagógiai teljesítmény, mögötte nagyon komoly munka van. A gyerekek teszik, ami a dolguk, a három pedagógus pedig szinte láthatatlan. Modern pedagógiai kifejezéssel élve, facilitátor szerepben van. Mindez egy hangos szó nélkül zajlik. Önként és örömmel vesznek részt tanulóink, az együttjátszás élménye motiválja őket, a saját egyéni kis sikereiken felül. A másik dolog, ami figyelmet érdemel, hogy mindhárom egy időben folyó tevékenység olyan tudatos tervezés eredménye, ami a kognitív funkciók legmagasabb szintű fejlesztését eredményezi. A játékok minden tantárgyhoz illeszthető fejlesztő hatású gyakorlatok. A bemutató foglalkozás számomra azzal a gondolattal ért véget, hogy be kéne kerülni vele a „jógyakorlatok” listájába. Tudniillik ez a program minden iskolában szükséges lenne, hogy az alapvető kultúrtechnikák elsajátítását megkönnyítsük a lassabb ütemben fejlődő, és képességdeficittel induló gyerekek számára. A foglalkozás tartalma megfelel a fejlesztő foglalkozások elvárásainak. A legnagyobb tisztelettel és alázattal kívánok sok sikert a folytatáshoz, és remélem egyre nagyobb fórumon is megjelenik a kiváló szakmai munkátok.”
Köszönöm a Gödöllői Petőfi Sándor Általános Iskola nevelőtestületének, közösségének, hogy a közösség része lehetek.
Ginczli Lajosné
igazgató
Gödöllő, 2023. november 4.